Alapszabály

Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület

( K I F E )

ALAPSZABÁLYA

(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege)

2 0 1 5.

ALAPSZABÁLY

amelyet az Egyesület közgyűlése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek, valamint a  az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. alapján állapított meg a jogi személyként működő, közhasznú egyesület alapokmányaként, mely az alapszabály alapítás óta kelt valamennyi módosítását egységes szerkezetben az alábbiak szerint tartalmazza:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Az Egyesület neve, székhelye

  1. Az Egyesület neve: Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület (továbbiakban Egyesület)
  2. Az Egyesület rövidített elnevezése: KIFE
  3. Székhelye: 6725 Szeged, Kolozsvári tér 12/b. (adásvételi szerződés szerint: Szeged, 25107/A/1. hrsz., Szeged, Faragó u. 32.)
  4. Működési területe: a Magyar Köztársaság területe.
  5. Működés időtartama: határozatlan

II. Az Egyesület céljai, feladatai

  1. Az Egyesület elősegíti a katolikus ifjúsági és felnőttképzést, a képzési programok koordinálását, különösen az egyház társadalmi tanítása és a társadalommal kapcsolatos ismeretek és programok területén.
  2. Terjeszti és támogatja az egyes tagok által kidolgozott programokat, előadókat szervez a képzéshez.
  3. A tagok számára közös programokat szervez, oktatási anyagokat készít, ezek megvalósítása érdekében pályázatokat nyújt be.
  4. Az Egyesület támogatja külföldi oktatási programok átvételét és azok hazai viszonylatban történő alkalmazását, kapcsolatok építését külföldi ifjúsági és felnőttképzéssel foglalkozó intézményekkel.
  5. Támogatja a keresztény nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek tevékenységét, valamint a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásának segítését.
  6. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.
  7. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
  8. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani.
  9.  Ezen célszerinti tevékenységek a TEÁOR számok szerint az alábbiak:

2213      Időszaki kiadvány kiadása

2215      Egyéb kiadás

7484      Máshová nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás

8022      Szakmai középfokú oktatás

8042      Felnőtt- és egyéb oktatás

9133      Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

7414      Üzletviteli tanácsadás

9112      Szakmai érdekképviselet

2211      Napilapkiadás

9234      Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás

9211       Film, videogyártás

  1. Az Egyesület által végzett közhasznú tevékenységek: az alapszabály II.1-5. pontjaiban meghatározott tevékenységek.
  2. Az Egyesület a fenti közhasznú feladatokat az alábbi állami közfeladatok elősegítése érdekében végzi:
    1. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 1-2.§§-ában foglaltak;
    2. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1-2.§§-ában foglaltak.
    3. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§. (1) 2., 7. 15., 16. pontjában foglaltak;
    4. a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1 § (2) pontjában foglaltak;
    5. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 3§ (1) d) pontjában foglaltak;
    6. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 10.§-ában foglaltak.
  3. Az Egyesület cél szerinti tevékenységének eredményét valamint a vállalkozási tevékenységéből származó eredményét (nyereségét) nem osztja fel, azt a jelen alapszabály általános rendelkezések címszó II/1-5. pontjaiban meghatározott közhasznú és cél szerinti tevékenységekre fordítja.
  4. A Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és tevékenysége pártoktól független, azoknak anyagi és nem anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési és önkormányzati választásokon képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

 

TAGSÁGI VISZONY

III. A tagsági viszony keletkezése, megszűnése

  1. Az Egyesület tagja lehet minden nonprofit jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező nonprofit szervezet, valamint természetes személy,  aki a Egyesület célkitűzéseivel azonosul, kész az Egyesület célkitűzéseiért tevékenykedni, valamint évente a Közgyűlés által megállapított tagsági díjat megfizetni. A tagsági viszony keletkezéséhez belépési nyilatkozatot kell kitölteni, melyet az Egyesület Elnökségéhez kell eljuttatni. Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében az is szükséges, hogy annak legalább három tagja a szervezet ebbéli szándékát írásban igazolja. Jogi személy belépési nyilatkozatához az is kell, hogy belépési szándékát saját alapszabálya szerint arra jogosult szerve útján kinyilvánítsa. Természetes személy esetén a nyilatkozatban aláírásával igazolja belépési szándékát.
  2. A tagfelvételi kérelemben a jelentkező meghatározhatja, hogy teljes jogú tagságot vagy pártoló tagsági formát választ. Természetes személy kizárólag pártoló tagsági jogviszonyt kérelmezhet. 
  3. A a teljes jogú tagsággal és a pártoló tagsággal együttjáró jogok és kötelezettségek:

Pártoló tag: az Egyesület információs rendszeréből folyamatos tájékoztatást kap, az Egyesület tagjaként részt vehet tanácskozási joggal az Egyesület által szervezett közgyűlésen, de szavazati joggal nem rendelkezik, Részt vehet az Egyesület rendezvényein, bekapcsolódhat az Egyesület szakmai munkájába, A pártoló tag tisztségviselővé nem választható, jelöltet nem állíthat az Egyesületben.  Kötelessége az éves szakmai beszámoló beküldése, a pártolói hozzájárulás megfizetése.

Teljes jogú tag: jelöltje az Egyesület tisztségviselőinek választható, szavazati joggal rendelkezik, kötelessége az éves statisztika beküldése, a megállapított éves tagsági díj megfizetése.

  1. A tagfelvételről a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozza meg határozatát.
  2. Az egyesületi tagság megszűnik kilépéssel és kizárással.
  3. Kilépéssel szűnik meg a tagsági viszonya annak a tagnak, aki ezt a szándékát az Elnökségnek írásban bejelenti. Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében az is szükséges, hogy annak legalább három tagja a szervezet ebbéli szándékát írásban igazolja. Jogi személy kilépéséhez az is szükséges, hogy ezt a szándékát saját alapszabálya szerint arra jogosult szerve útján kinyilvánítsa. A kilépés a bejelentésnek az Elnökség által történő kézhezvételétől hatályos.
  4. Kizárja a Közgyűlés a tagok sorából azt, aki

-   ismételt felszólításra nem fizeti be a tagsági díjat;

-   az Egyesület célkitűzéseivel ellentétes vagy azokat gátló magatartást tanúsít

-   az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.

Tag kizárására bárki javaslatot tehet a Közgyűlésnek, amely erről nyílt szavazással, 2/3-os szótöbbséggel határoz. Az Egyesület köteles a kizárási eljárás során az érintett tag részére, megfelelő lehetőséget biztosítani a védekezésre. A kizárásra irányuló eljárásban meghozott határozatát a Közgyűlés köteles az érintett tagnak írásban megküldeni. A határozatnak köteles indokolással ellátni, melyből ki kell derülnie a határozat alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak, továbbá tartalmaznia kell a jogorvoslatról szóló tájékoztatást. A kizárásra vonatkozó határozattal szemben az érintett tag a határozat tudomásra jutásától számított 30 napon belül a Törvényszék előtt keresettel kérheti annak felülvizsgálatát.

  1. A tagsági viszony megszűnésekor a tag köteles tartozásait rendezni és a használatban lévő egyesületi tulajdonú vagyontárgyakat az Egyesületnek visszajuttatni. A tag részére használatra átadott vagyontárgyak átadás-átvételére tételes elszámolás alapján kerül sor. A tag tartozásait tagsági jogviszonya megszűnésétől számított 30 napon belül köteles az Egyesület felé rendezni.

 

IV. A tagok jogai és kötelességei                             

  1. Az Egyesület minden teljes jogú tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és jogosult részt venni az Egyesület Közgyűlésének döntéshozatalában.
  2. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője és természetes személy a III. pontban meghatározott feltételekkel az Egyesület bármely tisztségére megválasztható.
  3. Jogi személynek az a tag gyakorolhatja a jogait és kötelezettségeit, akit szervezete saját alapszabálya alapján a képviselettel írásban meghatalmaz. Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a képviseleti jogosultsághoz az szükséges, hogy a képviselő a szervezet három tagja által igazolt írásbeli meghatalmazással rendelkezzen.
  4. Az Egyesület tagja az Elnökség által meghatározott rend szerint jogosult igénybe venni az Egyesület tulajdonában vagy használatában lévő vagyontárgyakat, az egyesületi célok eléréséhez szükséges mértékben.
  5. Az Egyesület minden tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni - amelynek mértéke jogi személy, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében az előző évi saját célra fordított bruttó éves bevétele szerint eltérő mértékű lehet és köteles az Egyesület által meghatározott célok megvalósítása, a konkrét feladatok végrehajtása érdekében aktívan közreműködni. A tagdíj mértékét és megfizetésének határidejét a Közgyűlés állapítja meg minden évben a beszámoló elfogadásáról határozó közgyűlésen.
  6. Az Egyesület tagja köteles évenként, írásos számszerű összegzést készíteni tevékenységéről, és eljuttatni az ügyviteli irodának. Az összegzés formáját, az adatgyűjtés és adatkezelés kérdéseit az SZMSZ szabályozza. Az adatgyűjtés formai előírásait tekintettel a változó jogszabályi környezetre az Elnökség évenként felülvizsgálja és módosítja, különös tekintettel a felnőttképzési törvény adatszolgáltatási kötelezettséget előíró rendelkezéseire, valamint azon körülményre, hogy a pályázati úton történő forrásteremtésnél a tagok tevékenységének összesített, számszerű bemutatása elengedhetetlen.

 

AZ EGYESÜLET SZERVEZETI RENDJE, MŰKÖDÉSE

V. Az Egyesület szervezete

  1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés.
  2. Az Elnökség tagjai: elnök, alelnök és három választott tag.
  3. Vezető tisztségviselők: elnök, alelnök, elnökségi tagok.
  4. További választott tisztségviselők: A Pályázati Bizottság és az Ellenőrző Bizottság tagjai.
  5. Ellenőrző Bizottság.
  6. Pályázati Bizottság.
  7. Ügyviteli iroda.
  8. Szakmai Tanácsadó Testület.

 

VI.  Az Egyesület Közgyűlése, hatásköre

  1. A Közgyűlés az Egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönthet.
  2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
    • Az alapszabály megállapítása, módosítása;
    • Az Egyesület képviselő szerveinek, elnökének, alelnökének és más tisztségviselőinek megválasztása;
    • Az Egyesület évi költségvetésének, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása és megállapítása (ideértve az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó), illetve a egyesületi vagyon felhasználásáról való döntést;
    • A közhasznúsági melléklet elfogadása;

A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) megfelelő erőforrás rendelkezésre állását;

h) megfelelő társadalmi támogatottság mértékét;

i) a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit. .

A közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

  • Az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
  • Az Egyesület feloszlatásának kimondása.
  • Határozott időtartamra tagjai közül annak a három rendes tagjának megválasztása, akik az Ellenőrző Bizottság három tagját jelölik;(ld. XIII.1.)
  • Az Ellenőrző Bizottság jelentésének elfogadása;
  • A tagdíj összegének megállapítása;
  • A tag kizárására irányuló javaslat felöli döntés;
  • Az Egyesület ingatlanjai tulajdonjogáról és használatáról való döntés;
  • Az Egyesület SZMSZ-ének elfogadása a számviteli politika kivételével.
  • Dönt azon ügyekben, amelyeket jogszabály előír, vagy a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
  1. A tag kizárása felöli döntéshez a jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges, valamint minden olyan kérdés eldöntése minősített többséget igényel, melyet jogszabály vagy az alapszabály előír.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

VII. A Közgyűlés összehívása

1. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Akkor is össze kell hívni, ha ezt a tagok egyharmada, írásban az ok és cél megjelölésével kívánja, valamint ha a felügyelő szerv írásban indítványozza.

2. A Közgyűlést az Elnökség készíti elő és az elnök hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni írásban, oly módon, hogy a meghívó  elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie. A meghívónak tartalmaznia kell: az Egyesület nevét és székhelyét; az ülés idejének és helyszínének megjelölését; az ülés napirendjét; határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés helyét és időpontját, valamint azt a felhívást, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes; mellékletként tartalmazza az egyes napirendi pontokhoz tartozó, megtárgyalni kívánt előterjesztéseket.

3. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti – a határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követő 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető, azzal a felhívással együtt, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

Amennyiben az eredeti közgyűlési meghívóban a megismételt közgyűlésre való utalás nem szerepel, úgy a fenti határidő figyelembe vételével új meghívót kell küldeni, amely az elnök kötelezettsége. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevén és székhelyén, a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölésén és a napirenden kívül az arra történő utalást, hogy megismételt közgyűlésről van szó, és azt a tájékoztatást, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok alkalmazandóak a megismételt közgyűlés összehívására.

 

VIII. A Közgyűlés működése

  1. A Közgyűlést az Egyesület elnöke, vagy az általa felkért személy vezeti le.
  2. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet. A Közgyűlés határozatait általában, nyílt szavazással (kivéve: a tisztségviselők megválasztására titkos szavazással kerül sor) és egyszerű szótöbbséggel hozza (kivéve: azon határozatok köre, melyek esetében a jogszabály vagy az alapszabály minősített szótöbbséget ír elő).
  3. Érvényes szavazásnak az tekinthető, ha a jelenlevők legalább 50%-a érdemi igennel vagy nemmel szavazott, a tartózkodás tehát nem minősül érvényes szavazatnak.
  4. A titkos szavazás lebonyolítása: a Közgyűlés résztvevő tagokközül legalább kéttagú szavazatszámláló bizottságot választ, amely a javaslatok alapján előkészíti a szavazólapokat, az urnát, ellenőrzi a szavazás menetét, megszámlálja a szavazatokat és kihirdeti a szavazás eredményét. Az elnök, az alelnök személyéről és az Elnökség egyéb tagjairól tisztségenként külön-külön név szerint történik szavazás. A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely a Közgyűlésről készített jegyzőkönyv mellékletét alkotja.
  5. A Közgyűlés határozatképes, ha a teljes jogú tagok több mint fele (50 % + 1 szavazat) jelen van.
  6. A Közgyűlésen a tagok képviseletét vagy a hivatalosan az Egyesülethez bejelentett személy vagy annak írásban meghatalmazottja láthatja el teljes joggal.
  7.  A Közgyűlésre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

7.1.A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)       akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b)       akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)       aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)       akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek  nem tagja vagy alapítója;

e)       aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)         aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

7.2.  A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt továbbá az a személy sem, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a)       kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)       bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

  1. A Közgyűlés döntéseit az Elnökség írásban elektronikus vagy postai úton közli az érintettekkel, továbbá azok az egyesület székhelyén található hirdetőtáblán is kifüggesztésre, továbbá az egyesület honlapján is közzétételre kerülnek.

 

IX. Az Elnökség feladata és működése

  1. A Közgyűlés öt főből álló Elnökséget választ, melynek tagjai az elnök, alelnök és a 3 elnökségi tag.
  2. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség tagjait, azon belül az elnököt és az alelnököt a Közgyűlés tagjai sorából 2 évi időtartamra titkos szavazással választja meg a Közgyűlés. A tisztségviselők újraválaszthatók és visszahívhatók. A megválasztott tisztségviselő lemondhat megbízatásáról annak lejárta előtt is. A lemondást követő 180 napon belül rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, amely a lemondott helyére új tisztségviselőt választ.
  3. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente kétszer tartja üléseit.
  4. Az Elnökség üléseit az elnök vagy annak megbízásából az alelnök, postai vagy elektronikus úton kiküldött írásbeli meghívóval hívja össze. Két elnökségi tag kérésére az elnökségi ülést össze kell hívni. Az elnökségi ülésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni, a meghívókat úgy kell elküldeni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal korábban kézhez kapják.
  5. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a javasolt napirendi pontokat, azok előadóit.
  6. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén vagy az elnök, vagy az alelnök és még legalább két elnökségi tag jelen van.
  7. Határozatképtelenség esetén az Elnökséget ugyanazon napirendi pontokra nézve a határozatképtelen ülést követően 60 napon belül újra össze kell hívni.
  8. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azon az ügyvezető igazgató tanácskozási joggal vesz részt. Az elnökségi ülések meghirdetésére az Egyesület honlapján kerül sor.
  9. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg (kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály vagy az alapszabály minősített többséget ír elő), szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
  10. A Elnökségi tag jogosult az ülésen nem csak közvetlen személyes jelenléttel (vagy meghatalmazotti képviselettel), hanem erre alkalmas, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével is részt venni (Koferencia-Ülés), ha erre vonatkozó szándékát az ülés megkezdésének időpontja előtt legalább 24 órával írásban közli. Ennek a bejelentésnek tartalmaznia kell azt az elektronikus elérhetőséget, mely hívásával a tag az ülésen részt vesz (pl skype név). Meghatalmazott az ülésen elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével nem vehet részt. A hírközlő eszköznek a hang és képátvitelt is biztosítania kell.

Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével jelen lévő tagot hang és képfelismerés útján az ülés elnöke azonosítja (személyazonosság ellenőrzése). A tag a szavazatát az ülés elnökének hozzá intézett kérdése alapján oly módon adja le, hogy szavazata az ülés helyszínén jelen lévő tagok számára is megismerhető legyen. Valamennyi elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével jelen lévő tag szavazását követően kerül sor az ülés helyszínén jelen lévő tagok szavazására, mely alapján az ülés elnöke összesíti a szavazatokat és megállapítja a szavazás eredményét. Az ülés elnökének az ülés helyszínén jelen lévő tagok egyikét kell választani. Az ülés további tisztségviselőinek megválasztására az általános szavazási szabályok az irányadóak. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével jelen lévő tag felszólalási joga és javaslattételi joga nem korlátozható, azt az ülés elnöke a folyamatos hang és képkapcsolat alapján köteles biztosítani.

A konferencia-ülésen elhangzottakat, és az ott hozott határozatokat hiteles módon úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Ha az ülésen hozott határozatot be kell nyújtani a bírósághoz, a felvétel (rögzítés) alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnöke hitelesít.

Ha a konferencia-ülés olyan módon kerül megtartásra, hogy valamennyi tag kizárólag elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesz részt az ülésen, úgy biztosítani kell, hogy valamennyi tag hang és elektronikus írás segítségével folyamatos kapcsolatban legyen egymással. Az ilyen módon megtartott konferencia-ülésről hangfelvételt kell készíteni. Az ülés elnökének csak olyan személyt lehet megválasztani, aki valamennyi elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével jelen lévő taggal képátviteli kapcsolatban áll.

  1. Az Elnökség határozatait írásban rögzíti. Az elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya. Az egyhangú döntések esetén nem kell feltüntetni a szavazati arányt.
  2. Az Elnökség gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Az Elnökség döntéseit írásban elektronikus vagy postai úton közli az érintettekkel, továbbá azok az egyesület székhelyén található hirdetőtáblán is kifüggesztésre, továbbá az egyesület honlapján is közzétételre kerülnek.
  3.  Az Elnökség feladata a szervezet stratégiájának és képzéspolitikájának kidolgozása, az éves szakmai program meghatározása, a tagok aktivizálása, a tagok érdekeinek képviselete,, az Egyesület céljainak elérésére bizottságok felállítása, és azok működési rendjének meghatározása,
  4. Az Elnökség felügyeli az Egyesület célszerinti tevékenységéhez és vállalkozásához szükséges pénzeszközök kezelését, az erről, valamint az Egyesület vagyongazdálkodásáról szóló beszámolót, az éves költségvetést és a Közgyűlés elé kerülő egyéb határozattervezeteket a Közgyűlés elé terjeszti elfogadásra.
  5. Összehívja a rendes évi és rendkívüli Közgyűléseket, meghatározza az ülések helyét, idejét és tárgysorozatát.
  6. Az Elnökség feladata a stratégiai célok meghatározása.
  7. Az Elnökség a költségvetésben meghatározott kötelezettségvállalásoktól fősoronként maximum 20%-ban térhet el. . Amennyiben az Egyesület pályázati támogatásban vagy cél szerinti adományozásban részesül, az Elnökség a támogatási szerződésben meghatározottak szerint jogosult a pénzösszeget felhasználni az elfogadott költségvetésen felül. 
  8. Az Elnökség bármely tagja jogosult javaslattételre. Az Elnökség jóváhagyja az elnök által kötendő megállapodásokat, az Elnökség előzetes jóváhagyása nélkül együttműködési megállapodás nem köthető, és kötelezettségvállalás nem tehető.
  9. Az Elnökségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

   19.1. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt továbbá az a személy sem, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a)       kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)       bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony           alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

   19.2. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt –    annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a)       amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b)       amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c)       amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d)       amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

   19.3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

           19.4. Az összeférhetetlenség törvényen túlmenő szabályai:

    Az Egyesület tisztségviselője nem lehet az, aki az Egyesület illetőleg az Egyesület tagszervezete képviselőjének közeli hozzátartozója.

 

X. Az Egyesület képviselete

1. Az Egyesületet az elnök képviseli. Az Egyesületet, az elnök általános helyettesítése jogkörében eljárva képviseli az alelnök.

 

XI. Az elnök

  1. Az elnök képviseli az Egyesületet országos és nemzetközi fórumokon, vezeti az Elnökség és a Közgyűlés munkáját.
  2. Állandó vagy esetenkénti képviseleti joggal felruházza az Elnökség vagy az Egyesület más tagját.
  3. Az alelnök ellátja mindazon feladatokat, melyeket az Egyesület az SZMSZ-ben részletesen meghatároz.
  4. Az Egyesület ügyvezetőjének tekintetében az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.

 

XII. Az ügyvezető igazgató

  1. Az ügyvezető igazgató eseti, átruházott képviseleti joggal képviselheti az Egyesületet, részt vesz az Elnökség és a Közgyűlés munkájában.
  2. Az ügyvezető igazgató felvételére pályázati úton kerül sor. Őt az Elnökség javaslatára az elnök alkalmazza. A vele szembeni munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
  3. Az ügyvezető igazgató fősoronként maximum 5%-os mértékben jogosult kötelezettséget vállalni az aktuális költségvetésben meghatározott kötelezettségvállalásokon túlmenően. Ezt az összeget a Közgyűlés a költségvetés elfogadásával együtt minden évben belátása szerint emelheti vagy csökkentheti.
  4. Munkájához, a banki ügyek és a közgyűlési, elnökségi határozatok végrehajtásához szükséges pénzügyi ügyintézéshez meghatalmazást kap az Elnökségtől.
  5. Az Egyesület szerveinek határozata alapján folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit, ügyintézéséről az Elnökséget folyamatosan tájékoztatja.
  6. Előkészíti az elnökségi üléseket, gondoskodik a közgyűlési és az elnökségi határozatok végrehajtásáról.
  7. Az Egyesület alkalmazottainak tekintetében gyakorolja az összes munkáltatói jogot, kivéve az elbocsátás és a felvétel jogát, melyekben az elnöknek egyetértési joga van.
  8. Kezeli az Egyesület működése során felhalmozott vagyont, ellenőrzése alá tartozik a pénz kezelése és annak rendszeres vizsgálata, amely alapján ellenőrzési feladata a következőkre terjed ki:

·    Készpénzállomány ellenőrzésére (tényleges és nyilvántartás szerinti pénzkészlet összehasonlítása)

·    Pénzkezelés, a pénzforgalom rendjére és megfelelő szabályozottságára

·    Bevételi forgalom szabályszerűségére

·    Kifizetések indokoltságára

·    Pénzkezelés, nyilvántartás, bizonylatolás szabályszerűségére

·    Pénz megfelelő védelmére.

  1. Az Elnökségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az ügyvezető igazgatóra is megfelelően alkalmazni kell.
  2. Utalványozási jogát az SZMSZ-nek megfelelően végzi.

 

XIII. Ellenőrző Bizottság

  1. Az Egyesületnél 3 tagú Ellenőrző Bizottság működik, tagjainak megbízatása 2 éves időtartamra szól. Az ellenőrző bizottsági tagok megválasztására a Közgyűlés által kijelölt teljes jogú tagok jelölése alapján kerül sor, a Közgyűlés által minősített szótöbbséget igénylő határozattal. Az Ellenőrző Bizottság Testületként jár el.
  2. Összeférhetetlenségi szabályok: nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja az a személy, aki

a)  a Közgyűlés, illetve Elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b)  a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)  a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve

d)  az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

  1. Az Ellenőrző Bizottság a megválasztását követően az Ellenőrző Bizottság  elnökét és elnökhelyettesét az Egyesület elnöke nevezi ki.
  2. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízatásuk időtartama alatt az Egyesületben más tisztséget nem viselhetnek.
  3. Az Ellenőrző Bizottság figyelemmel kíséri az Egyesület jogszabályok és alapszabály szerinti működését.
  4. Ellenőrzi az Egyesület pénzügyi gazdálkodását, különösen az Egyesület költségvetésében jóváhagyott összegek rendeletszerű felhasználását.
  5. Megvizsgálja az Egyesület zárszámadását és közli véleményét a Közgyűléssel.
  6. A bizottság a zárszámadás vizsgálata keretében évente egy alkalommal, a tárgyévet követő év május 31-ig ellenőrzi az Egyesület tárgyévi működését és gazdálkodását.
  7. Ennek során az Elnökségtől, tagjaitól jelentést, az ügyviteli Irodától felvilágosítást, tájékoztatást kérhet, a számviteli nyilvántartásokba és minden, az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
  8. Az Ellenőrző Bizottság tapasztalatairól jegyzőkönyvet vesz fel.
  9. Az Ellenőrző Bizottság megállapítása és javaslata alapján az Egyesület illetékes szerve köteles a megfelelő intézkedést megtenni és erről az Ellenőrző Bizottságot írásban értesíteni.
  10. Az Ellenőrző Bizottság vizsgálatát le kell folytatni, ha azt az elnök vagy a Közgyűlés legalább 3 tagja írásban kéri.
  11. Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről jelentést tesz a Közgyűlésnek.
  12. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
  13. A bizottság külön köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a)  az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé;

b)  az Egyesület elnöke és/vagy az Elnökség tagjai felelősségét megalapozó tény merült fel.

  1. A Közgyűlést az Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. Ezen határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására az Ellenőrző Bizottság bármely tagja is jogosult, jelen alapszabálynak megfelelően.
  2. Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság haladéktalanul köteles értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
  3. Az Ellenőrző Bizottság határozatképességére és határozathozatali módjára vonatkozó szabályok:

·   Az Ellenőrző Bizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egyszer tartja személyes  vagy online formában.

·   Összehívásáról annak elnöke gondoskodik.

  1. Bizottsági ülést kell tartani bármely tag javaslatára, akinek egyben feladata a bizottság ülésének előkészítése is. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület Elnökségének tagja és könyvelője is.
  2. Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha ülésén legalább két tagja jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, amennyiben azonban két tag van jelen, úgy döntéseit egybehangzó akaratnyilvánítással hozza. Üléseiről a bizottság köteles jegyzőkönyvet készíteni.
  3. Egyebekben az Ellenőrző Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét. A Közgyűlés bármely tagja napirendi javaslattal fordulhat az Ellenőrző Bizottság tagjaihoz.

 

XIV. Pályázati Bizottság

1.   A pályázati bizottság 3 tagból áll. Tagjait a Közgyűlés 2 év időtartamra a Közgyűlés tagjaiból választja.

2.   A pályázati bizottság elnökét az Elnökség jelöli ki, és az elnök nevezi ki.

3.   A pályázati bizottság gondoskodik az éves költségvetésben meghatározott, a pályázati úton szétosztani kívánt programtámogatásokra és kiadványok támogatására benyújtott pályázatok elbírálásáról.

4.   A pályázati bizottság ügyrendjét a tagok megválasztását követően 2 hónapon belül az Elnökség elé terjeszti jóváhagyásra. A pályázati bizottság ügyrendjét az Elnökség eljuttatja a tagok számára.

5.   A pályázati szempontrendszert kidolgozza és beterjeszti az Elnökségnek jóváhagyásra. A pályázati szempontrendszert minden évben felülvizsgálja és beterjeszti jóváhagyásra az Elnökségnek, amely jóváhagyás után továbbítja a tagok részére.

6.   A pályázatok beszámolóját formailag az Ügyviteli iroda, tartalmilag a Pályázati Bizottság ellenőrzi.

7.   A Pályázati Bizottság ülései nem nyilvánosak.

 

XV. Ügyviteli Iroda

1.   Az Egyesület szolgáltatásainak folyamatos igénybevehetősége, elérhetősége érdekében az Egyesület Ügyviteli Irodát működtet. Az iroda működése nyilvános.

2.   Az iroda gondoskodik az ügyek folyamatos intézéséről, a programok nyilvántartásáról, lebonyolításáról, az érdeklődők folyamatos tájékoztatásáról, a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról, az Egyesület vagyonának a célok megvalósulása érdekében történő hatékony működtetéséről.

3.   Az Ügyviteli Iroda munkatársai lehetnek az Egyesülettel munkaviszonyban álló alkalmazottak és önkéntesek. Az Iroda munkatársai felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató gyakorolja, az irodai alkalmazottakat az ügyvezető igazgató házipénztár kezelési joggal ruházhatja fel, megfelelő kiképzés után.

4.   Az iroda alkalmazottainak feladatai: az Egyesület folyamatos ügyvitele, a közgyűlési, illetve elnökségi határozatok végrehajtása, az Elnökség illetve az ügyvezető igazgató által meghatározott feladatok elvégzése. Az iroda végzi és intézi az Egyesület ügyeinek technikai előkészítését, lebonyolítását. Az iroda feladata továbbá a közhasznúsági melléklet előkészítése. 

 

XVI.  Szakmai Tanácsadó Testület

A Egyesület a tagszervezetek képzéseinek szakmai színvonala emelése érdekében Szakmai Tanácsadó Testületet működtethet, melynek feladatait az SZMSZ határozza meg.

 

XVII. Az Egyesület működése során keletkezett dokumentumok nyilvántartása, az összes iratba való betekintés rendje

  1.  A Közgyűlésről, valamint az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, mely a megjelent tagok nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás helyszínét, időpontját, lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket és azok hatályát tartalmazza. A jegyzőkönyv minden oldalát számozással kell ellátni.
  2.  A jegyzőkönyv a hozott határozatok szövegét évenként újrakezdett, folytatólagos sorszámozással, a határozat időpontjára is utalva tartalmazza [szám/év,(hó, nap) Kgy. Hat. formában a Közgyűlés tekintetében, szám/év,(hó, nap) Eln. Hat. formában az Elnökség tekintetében].
  3.  A jegyzőkönyvek mellékletét képezi a jelenléti ív, a meghívóval együtt kiküldött, vagy a helyszínen kiosztott előterjesztések másolata, valamint minden, ami a tanácskozás lényegének megértését elősegíti.
  4.  Úgy a közgyűlési, mint az elnökségi ülésről készített jegyzőkönyvet az elnök és még egy elnökségi tag írja alá.
  5.  A jegyzőkönyv elkészítéséről az ügyvezető igazgató gondoskodik az ülést követő 30 napon belül egy példányban, amit az iroda telephelyén az érdeklődő megtekinthet, abból feljegyzéseket készíthet.
  6.  A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit (határozatait) a tagok megtekinthetik az Ügyviteli Irodában.
  7.  Az ügyvezető igazgató a Közgyűlés és az Elnökség határozatait nyilvántartja. A nyilvántartásba a közgyűlési és elnökségi határozatok szó szerinti tartalommal, ezen Alapszabályban megjelölt sorszámozás szerinti rendben kerülnek be. Ezen felül a nyilvántartást vezető személynek kötelessége valamennyi nyilvántartott határozatra rávezetni a döntést támogatók és ellenzők számarányát valamint – ha az a határozat tartalmából nem derül ki – annak személyi és időbeli hatályát.
  8.  Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett összes egyéb iratokba az érdeklődő betekinthet. Az iratokba való betekintést az Ügyviteli Iroda telephelyén annak teljes nyitvatartási idejében biztosítani kell. Az irat-betekintési jog gyakorlása nem sértheti az adatvédelemre és titokvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, valamint a személyiségi jogokat.
  9.  Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával kapcsolatos információkról, az éves beszámolóról, a közhasznúsági mellékletről, az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatainak nyilvánosságra hozataláról az Elnökség gondoskodik.

 

 

XVIII. Az Egyesület működésének nyilvánossága

  1.  Az Egyesület által nyújtott közhasznú és egyéb cél szerinti szolgáltatások bárki által igénybe vehetők, a nyilvánosság alábbi eszközrendszere segítségével.
  2.  Az Egyesület biztosítja az általa szervezett programok Interneten való elérhetőségét, az általa szerkesztett és terjesztett, időszakos kiadványban való megjelentetését.
  3.  Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával kapcsolatos információk nyilvánosságra hozataláról az Elnökség – az ügyviteli Iroda által szerkesztett aktuális időszakonként megjelenő kiadványa útján – gondoskodik.

 

XIX. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevétele módjának nyilvánossága

  1. Az Egyesület céljainak elérése érdekében programokat hirdet meg, pályázatokat ír ki. Ezeket az iroda által szerkesztett időszakos kiadványban közzé kell tenni.
  2. Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával kapcsolatos információk nyilvánosságra hozataláról az Elnökség – az Ügyviteli Iroda által szerkesztett aktuális időszakonként megjelenő kiadványa útján – gondoskodik.

 

XX. Az Egyesület beszámolói közlésének nyilvánossága

  1. Az Egyesület működésének éves beszámolójáról, a közhasznúsági mellékletről, az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatai nyilvánosságra hozataláról az Elnökség a hatályos jogszabályoknak megfelelően gondoskodik.
  2. Az Egyesület beszámolói egyébként is nyilvánosak, azokba jelen alapszabálynak az Egyesület szervezeti rendje, működése szerinti rendben bárki betekinthet, azokból feljegyzést készíthet.

 

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSI RENDJE

XXI. Az Egyesület gazdasági irányítása

  1. Az Egyesület elnöke az Egyesület gazdálkodására vonatkozó jogszabályoknak megfelelő szabályozását a számviteli politikában rögzíti, amely az SZMSZ mellékletét képezi. Az Egyesület könyvviteli feladatainak ellátására könyvelőt bíz meg.
  2. A gazdasági bizonylatokat, naplófőkönyvet, pénztárkönyvet és egyéb gazdasági nyilvántartásokat, a könyvelő az Ügyviteli Iroda irattárában helyezi el.

 

XXII. Az Egyesület gazdálkodása

  1. Az Egyesület jogi személy. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjat kötelesek fizetni, az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.
  2. Az Egyesület pénzforgalma a később megbízandó pénzintézeteknél vezetett folyószámlán történik. A folyószámláról a pénz felvétele és a kiutalások az Elnökség utalványozási joggal felruházott tagjának aláírásával eszközölhetők.
  3. Az Egyesület vagyoni pénzügyi forrásai különösen:

-   tagdíjak;

-   állami, társadalmi szervektől, jogi és természetes személyektől származó juttatások;

-   az Egyesület által az Egyesületi célok elérése érdekében folytatott hasznot hajtó tevékenység nyereségéből való hozzájárulás;

-   alapítványból származó vagyoni juttatás.

 

XXIII. Az Egyesület éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabály :

  1. Az Egyesület gazdálkodásáról szóló, a számviteli szabályoknak megfelelő éves beszámolót a Közgyűlés legkésőbb a naptári év december 31-ét követő év május 31-éig a Közgyűlésen megjelent teljes jogú tagok több mint a felének igen szavazatával hagyja jóvá. A beszámolóhoz mellékelni kell a felügyelő bizottság jelentését is, mely a beszámolóval érintett időszak ellenőrzésére vonatkozik.
  2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az Elnökség által előterjesztett közhasznúsági melléklet elfogadása, melyet a Közgyűlésen megjelent szavazati joggal rendelkező tagok több mint a felének igen szavazatával kell jóváhagyni.

 

 

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE, VAGYONI RENDELKEZÉSEK

XXIV. Az Egyesület megszűnik:

1. ha feloszlását a Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával kimondja;

2. más egyesületekkel egyesül;

3. a bíróság feloszlatja;

4. a tagok száma tartósan a jogszabályban megkívánt létszám alatt marad vagy egy évnél hosszabb ideje nem fejt ki működést. Ez esetben a bíróság állapítja meg a Egyesület megszűnését.

 

XXV. Vagyoni rendelkezések

  1. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon Magyar Katolikus Püspöki Konfereciára száll és azt az egyesület céljával megegyező célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv., valamint más vonatkozó jogszabályok rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók. Jelen alapszabályt az Egyesület 1999. április 13. napján megtartott Közgyűlése elfogadta, majd a 2001. március 14-én, 2001. június. 5-én, 2003. június 24-én, 2004. június 15-én,2007. december 3-án,  2012. november 29, 2014. május 20., 2015. január 13., illetve 2015. április 14. napján megtartott Közgyűlése módosította.

Kelt: Budapest, 2015. április 14.

 

Projektjeink honlapjai

 

Vitalitás    tarsadalomformalas logo                          ponttekellesz logo xxxx       noi szervezet logo          logo forum            A KIFE Régi Honlapja

 

Eseménynaptár

h k s c p s v
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 

Támogatóink

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet

Nemzeti Együttműködési Alap

Tempus Közalapítvány

Széchenyi Terv